Terpeszkedő sínek közösülnek villamos testekkel
Balra zümmögnek, jobbra tuc-tuc
Fejem felett arany glóriakéz átkozza születésem pillanatát
A falak összenyomnak
A vállak zúznak kulcscsontokkal
Kínesőm hullik fejeikre
Acél állatok dalolnak, drótok feszülnek rám
Vágnak, hasítják arcomat
S szikráznak a cafatok közt
Egyik nyüszít, nyög undorom felett, trombitál
Vár és nyit, lesben áll
Lenéz engem és elterül vihogva
Fényre bukottak veszik körül testem
Sötétséget ígérnek
Semmit adnak helyette
No comments:
Post a Comment