Az élet paravánja mindannak,
Mi a Nap alatt történik,
Hisz ez nem élet:
Embertelen utcákon istentelen emberek,
Gennyes, gyulladó fekélyek, be nem gyógyuló
Sebek.
S mi maradt nekünk?
Fehér cafatok, ártatlanság-szilánkok s
Pár egykedvű ’’köszönöm’’ , egy
Mosoly fásult emléke,
Vallomásaink homályos
Töredéke.
Életünk romjai vastag ködbe vésznek
Mi maradt: semmi, én, s te.
No comments:
Post a Comment