Marquis de Sade búcsúlevele

- M.-nek válaszúl -


S ím már kúrváim is búsak.
Minden éjjel kéjnedvemmel
Keverednek könnyei

Arca fehér, keble roggyant
De ajkai vérpirosak,
A nyári napok emlékére
Mikor én idillre vágytam

Megtanított nyalni szopni
Pisztoly markolatát fogni
Asszonyt kellően használni,

S bizony néha, kedve támadt
S férfivel is megkínált
Nem tagadom, ízletes volt

S mostis érzem ágyékat
Rámtapadva, izzva-forrva...
Sohasem láttam arcát.

De én, ki minden nőt szerettem,
S férfiakat egyiránt
Ím most farkam lefektettem,
Letettem a koronát.

No comments:

Post a Comment