isten földobja a pénzt.
-Ha írás, én leszek a gonosz, mondta.
Az idők kezdetén
"Eleven étketek vagyok
szüntelen és egészen;
emésszétek föl lényegem,
hogy éhségtek megértsem"
(Pilinszky - Parafrázis)
Még az idők kezdetén, egy poros könyvespolcon
Vetekedtek ők ketten tépett vászonégboltokon:
Ott volt világunk mennyei színtere
S a színfalak mögött egyesség születe.
Szereposztás végett lőn a kárhozottak istene
És az igaz próféta, lelkünknek eledele.
Ezóta a létünk fénye öldöklő-édes napszúrás
S minden szerelem s minden harag csupán tűnő látomás.
Belevesztünk a porba, hajnalaink fölragyognak,
Darabjaink pokoli galambok csőrében sajognak,
Lelkünk csupa fény, mégis egyre fáj
Bűnhantjaink alatt majd emlékeznek csonjaink rá.
No comments:
Post a Comment