Belédnyilalt a reggel
megint. egyedül kelsz fel
mint megannyi állottvíz
szagú hajnalon.
A lepedő szövetén életed
lepörög az eso mint tegnap,
s holnap is. Körülötted lüktet
minden, de leginkább
a vágy, körülötted,
de megis benned van,
és ő is, és benned lesz örökké.
Ma sem találtalak meg.
Az ég is sápadt ma,
mint ez a régi plafon,
s mint az a sok pofon…
No comments:
Post a Comment