Esti amaretto

És ülsz csupán

Egy szellő pofán, tükör előtt

...

Szemöldököd tinta,

Odafestették, mintha

És gondolhatsz rám, mert én gondolok

Szeretni hisz még nem tudhatok

Ha nem szeretett soha senki.

De azért gondolhatsz rám, én néha gondolok

De minek?