júniushuszonnyolcnaplójegyzet
Majdnem letepertem az ajtót. Mint az őrült kislányok, úgy rohantam be a szobába a hangjára. Olyan volt Ő, amilyennek lennie kell: minden elvárást fölösleges előre megfogalmazni, mert lenyűgőző, és kész. Később elcsodálkoztam magamon: létezik, hogy mégmindíg hatással tud lenni rám egy férfi? És úgy, hogy bolond legyek, izgatott, hogy már a szobámban van, én meg Rockyt sétáltattam, szét van zilálva a hajam és, és most mi lesz? Az lett, hogy rámmosolygott, ellenállhatatlanul, a szexet nem részletezem, mert egy kislány nem tesz olyat. Mellette kicsit az vagyok, de nem hagyom hogy észrevegye. Bevallom, élvezem azért. Ez az érzés valahonnan, távolról ismerős, azthiszem, voltam már ilyen, de nagyon régen.
privát
csak magán Gondviselés van
fizetni kell érte
és a Gondviselés minősége
egyenesen arányos a fizetséggel
de néha exponenciálisan növekszik
egyik-másik, megmagyarázhatalan okokból.
napi többszörös arcizom-rezdülés
cserébe meleg kezek igazítják el a ráncokat
mindenféle testnedvet
selymes hajfürtök itatnak fel
izomgörcsöket masszíroznak erős
eres, férfikezek.
ide-oda ringő csípő
ha kimegy a bokája, kilép a cipőjéből
feljajdul, a kéz odanyúl
visszakapcsolja a szíjat
meghúzza, hadd szorítson, serkenjen a vér
s a vágy
fizetni kell érte
és a Gondviselés minősége
egyenesen arányos a fizetséggel
de néha exponenciálisan növekszik
egyik-másik, megmagyarázhatalan okokból.
napi többszörös arcizom-rezdülés
cserébe meleg kezek igazítják el a ráncokat
mindenféle testnedvet
selymes hajfürtök itatnak fel
izomgörcsöket masszíroznak erős
eres, férfikezek.
ide-oda ringő csípő
ha kimegy a bokája, kilép a cipőjéből
feljajdul, a kéz odanyúl
visszakapcsolja a szíjat
meghúzza, hadd szorítson, serkenjen a vér
s a vágy
májusjúniusom
Tudom hogy játszottál velem, Tamás. Pontosan tudom, hogy mi, és mi nem voltam neked. Csak azt nem értem, miért bántottál. Hazug voltam, kurva, elárultalak, meg mást is, meg királynő, meg ovis...
Eljátszottad, hogy nem hiszel nekem, és hogy ettől szenvedsz, azért hogy lelkifurdalásom legyen, azért, hogy majd azt mondhasd: "Noé, csak olyankor húzol hozzám, mikor azt érzed, elvesztessz."
Értem, hogy ki vagy. Én azt keresem, amit te hazudsz. Szerelmet akarok, intimitást, tisztaságot. És már egy hajszálon múlott, hogy elhitesd velem: előbb azt, hogy veled, majd azt, hogy én nem vagyok elég tiszta. Csak azért nem levélben írom ezt, mert rögtön nyilvánossá tennéd, én meg nem az vagyok, nem teregetem a szennyeseim, mert TISZTÁK.
Eljátszottad, hogy nem hiszel nekem, és hogy ettől szenvedsz, azért hogy lelkifurdalásom legyen, azért, hogy majd azt mondhasd: "Noé, csak olyankor húzol hozzám, mikor azt érzed, elvesztessz."
Értem, hogy ki vagy. Én azt keresem, amit te hazudsz. Szerelmet akarok, intimitást, tisztaságot. És már egy hajszálon múlott, hogy elhitesd velem: előbb azt, hogy veled, majd azt, hogy én nem vagyok elég tiszta. Csak azért nem levélben írom ezt, mert rögtön nyilvánossá tennéd, én meg nem az vagyok, nem teregetem a szennyeseim, mert TISZTÁK.
júniushuszonegy, naplójegyzet
Közel száz évvel ezelőtt, földjeinket hóstáti, két csős kukoricával vetették be, két cső, egy-egy akkora, széltében s hosszában, mint az erős férfi alkarja, ki napkeltekor lókapázni indult, s napnyugtakor tért vissza. A környéken nem volt semmi, csak egy ház, udvarral, gazdasággal, logisztikailag hibátlanul kialakítva. Zöld ruhában járt a hóstáti lány, hajfonatát zöld szalaggal díszitette, egy volt ő a természettel, nem is akart másmilyen lenni. Gyuri bácsinak lókapázás közben vállát verdeste a kukoricacső, lábszárát a másik. Ilyen volt a hóstáti kukorica: két csővel rajta, egyik lent, másik fent. Ilyen volt a hóstáti lány: zöld és szerény, és másmilyen.
A hóstáti asszony nem dunyhát és alsószoknyát, puskát hagyott lányára, és egy házat, kicsit és tisztát, és boldogságot, hosszantartót, és őszintét, azt a boldogságot, ami a hóstáti lányt asszonykorában is ottmarasztalta: nem férje, gyereke, hanem a föld közelében.
A hóstáti asszony nem dunyhát és alsószoknyát, puskát hagyott lányára, és egy házat, kicsit és tisztát, és boldogságot, hosszantartót, és őszintét, azt a boldogságot, ami a hóstáti lányt asszonykorában is ottmarasztalta: nem férje, gyereke, hanem a föld közelében.
2013 eddigi summázata
a szerelem kevés
a boldogság csak egy pillanat
Adorno, Mulvey vagy Brecht olvasása közben is lehet maszturbálni
a combfix mindenképpen előnyös
ha egy nő elhagy egy férfit, akkor kurva. mindenképp. mindenekelőtt
1000mg kálcium/nap
kevés a tiszta ember
sok az ijesztő ember
sok a szép ember
sok a csúnya ember
minden önmagát tisztelő értelmiséginek volt egy mentora
minden önmagát tisztelő értelmiségi egyszer mentor lesz
nyugaton a hipsterek proletárok, keleten a hipsterek burzsoák
ha a cézár salátában sajt van, az nem cézár saláta
kevesen veszik észre az árnyalatokat
a Conneticut-ban játszódó sorozatok intróiban mindig vannak őszi falevelek
a boldogság csak egy pillanat
Adorno, Mulvey vagy Brecht olvasása közben is lehet maszturbálni
a combfix mindenképpen előnyös
ha egy nő elhagy egy férfit, akkor kurva. mindenképp. mindenekelőtt
1000mg kálcium/nap
kevés a tiszta ember
sok az ijesztő ember
sok a szép ember
sok a csúnya ember
minden önmagát tisztelő értelmiséginek volt egy mentora
minden önmagát tisztelő értelmiségi egyszer mentor lesz
nyugaton a hipsterek proletárok, keleten a hipsterek burzsoák
ha a cézár salátában sajt van, az nem cézár saláta
kevesen veszik észre az árnyalatokat
a Conneticut-ban játszódó sorozatok intróiban mindig vannak őszi falevelek
ma, utoljára
Mikor hazajöttem nem tudtam zuhanyozni. A taxiban meleg volt, a boltban nem volt levegő, a másik taxiban sem, a hotelszobában meleg volt és zaj, és aggódtam érted, és föl kellett vennem a bézs trencskót, mert a fehér ruhámat valami koromfeketével bemocskolhattuk. Nagyon nehezen, levetettem a ruhát, szinte lerántottam magamról, behajítottam a szennyeskosárba, és összeestem. Tudtam ezt már, két nappal azelőtt is. Hogy összeesek majd, mielőtt utoljára lemoshatnálak magamról.
Aztán egésznapos, folytogató remegés következett, ami ideiglenesen abba maradt - talán megfeledkeztem magamról - mikor Hajni átjött. Fagyizni kell menni, sétálni, bulizni, vásárolni. Anyám avokádóolaj-pakolást javasol mindenkinek, aki szomorú. Nekem még nem, ami jót jelent, nem akarom hogy tudja, mi van velem. Ő akaratlanságot színlelve kihasználja azt, hogy előtte, neki nem tudok hazudni. Ugyanolyan rafinált, mint én, csak ő másképp.
Hajni elment, aztán film, kávék és feketeteák, a lábfejemen felfedeztem egy csúnya sebet, ami talán az ájuláskor keletkezett. Még most is rossz, nehezen veszek levegőt. Ha felizgatna az autoerotikus-aszfixiáció, már maszturbálhatnék. Nem tudtam aludni, már több mitn 3napja, de már nem vagyok álmos. A testi funkcióim, úgy tűnik, lassan megszűnnek, ahogy a gondolatok is, egyébként. Ki szeretnék üresedni most. Nagyon. Nagyon.
Belenéztem a tükörbe - nem ismertem magamra, de bekattant, hogy még fogat sem mostam azóta, meg ráadásul a torkom is fáj. Fájhat a spermától egy torok? A tiedtől biztos. A tiedtől nekem igem.
És még mindig nem tudtam zuhanyozni.
Aztán egésznapos, folytogató remegés következett, ami ideiglenesen abba maradt - talán megfeledkeztem magamról - mikor Hajni átjött. Fagyizni kell menni, sétálni, bulizni, vásárolni. Anyám avokádóolaj-pakolást javasol mindenkinek, aki szomorú. Nekem még nem, ami jót jelent, nem akarom hogy tudja, mi van velem. Ő akaratlanságot színlelve kihasználja azt, hogy előtte, neki nem tudok hazudni. Ugyanolyan rafinált, mint én, csak ő másképp.
Hajni elment, aztán film, kávék és feketeteák, a lábfejemen felfedeztem egy csúnya sebet, ami talán az ájuláskor keletkezett. Még most is rossz, nehezen veszek levegőt. Ha felizgatna az autoerotikus-aszfixiáció, már maszturbálhatnék. Nem tudtam aludni, már több mitn 3napja, de már nem vagyok álmos. A testi funkcióim, úgy tűnik, lassan megszűnnek, ahogy a gondolatok is, egyébként. Ki szeretnék üresedni most. Nagyon. Nagyon.
Belenéztem a tükörbe - nem ismertem magamra, de bekattant, hogy még fogat sem mostam azóta, meg ráadásul a torkom is fáj. Fájhat a spermától egy torok? A tiedtől biztos. A tiedtől nekem igem.
És még mindig nem tudtam zuhanyozni.
ez már naplójegyzet
Volt N. és N. Aztán jött T, lett N és T majd N és T és N, majd megint csak N és T, aztán csak N maradt.
693 pillangó effektus
Dobog hátamban szíved
szövetemben tombol tovább
habzik a lecsapódott pára
(a mára)
mellkasod tágul
hátam veszi fel formáját
kezeddel az ablakon
maszatolod a tegnapot
lábaink alszanak
mint csipőmön a vágy
a pillangóimnak
otthona az ágy
minden dobbanásod
a talpamban ér véget
egész testem felveszi
ezt az egyszerűséget.
Rántotta
N.-nek
mióta elmentél csak rántottát eszem
próbálom úgy elkészíteni, ahogy te.
rutinná vált, mindíg ugyanazt teszem
a sorrend a fontos, és az idő,
mit mi után, meddig
te pontosan tudtad.
miután elmentél, késsel ütöttem rá,
bottal a nyomodat
elkéstem, most értem
megsértem
kapargatom a sebed kicsit
nem kell só, van kapribogyó
mégis nekem fáj.
vérzek én itt, el
s érzek, talán kicsit többet
szeretném elhinni, amit gondolok
ami örök és független tőlünk
vagy hogy kurva vagyok, őrült
akkor lenne mihez viszonyulni
visszanyúlni
hozzánk? magamhoz.
mióta elmentél csak rántottát eszem
próbálom úgy elkészíteni, ahogy te.
rutinná vált, mindíg ugyanazt teszem
a sorrend a fontos, és az idő,
mit mi után, meddig
te pontosan tudtad.
miután elmentél, késsel ütöttem rá,
bottal a nyomodat
elkéstem, most értem
megsértem
kapargatom a sebed kicsit
nem kell só, van kapribogyó
mégis nekem fáj.
vérzek én itt, el
s érzek, talán kicsit többet
szeretném elhinni, amit gondolok
ami örök és független tőlünk
vagy hogy kurva vagyok, őrült
akkor lenne mihez viszonyulni
visszanyúlni
hozzánk? magamhoz.
A milánói pálmafa
L.-nek
Milánói pálmafa a fehér párkányon,
a sötét szobában itt van csak fény
most árva vagyok, árnyékom
nemkívánt vendég, hontalan lény.
Tüskéim a napon zöldek, húsosak
körömmel szaggatják, melegen folynak
most itt az árnyékban feketék, dúsak
itt, ahol otthagytál, vöröset ontanak.
Milánói pálmafa a fehér párkányon,
a sötét szobában itt van csak fény
most árva vagyok, árnyékom
nemkívánt vendég, hontalan lény.
Tüskéim a napon zöldek, húsosak
körömmel szaggatják, melegen folynak
most itt az árnyékban feketék, dúsak
itt, ahol otthagytál, vöröset ontanak.
szürrealista filmek
J.T.-nek
szeret(kez)ném kezemmel megérinteni a nyakad
a gallérnál alányúlni, kaparni, míg vér nem fakad
lapockák és lepedők között, ha akad
alkalom rá
az átlátszókék hajnali huzatban,
megérinteni magam
s rádsimogatom
a hajam
ha húzod
újjadad, végig, arcomon
és én végignyalogatom
hűtőmorajlás ritmusára
soha abba nem hagyom
valami bennem készül, telítődök
ilyenkor szeretem az arcodat nézni
s még mindíg, a nyakadon, elidőzök
semmi köztünk nincs, csak pára
elmegyek, de ez még nem elég
mára
azt is érezni akarom, amit te most
s mindent, amit mindenki eddig érzett
erezete a levélnek, s nekem is vérzett
tán egy szürrealista filmben.
szeret(kez)ném kezemmel megérinteni a nyakad
a gallérnál alányúlni, kaparni, míg vér nem fakad
lapockák és lepedők között, ha akad
alkalom rá
az átlátszókék hajnali huzatban,
megérinteni magam
s rádsimogatom
a hajam
ha húzod
újjadad, végig, arcomon
és én végignyalogatom
hűtőmorajlás ritmusára
soha abba nem hagyom
valami bennem készül, telítődök
ilyenkor szeretem az arcodat nézni
s még mindíg, a nyakadon, elidőzök
semmi köztünk nincs, csak pára
elmegyek, de ez még nem elég
mára
azt is érezni akarom, amit te most
s mindent, amit mindenki eddig érzett
erezete a levélnek, s nekem is vérzett
tán egy szürrealista filmben.