most egy kicsit másról

nincs más. másról nem írhatok. más nem érdekel. de már te sem. nem kell semmi semmi semmi.
Azóta vérmes a szemem, azóta cigarettázom sokat, azóta nemtudok aludni, azóta reszket az alsóajkam, azóta néha félek kimenni, mert tudom hogy elkap a sírás, azóta undorodom mindenkitől aki hozzámér, azóta iszom itthon is alkoholos koktélokat, egyedül, azóta töltöm meg a flaskát, még munkában is, azóta olvasok, azóta keresem magam, aki előtted voltam,( de nem akar visszajönni, igaza is van, nem értékeltem kellően ), azóta nemtudom a tükörben meztelenül nézni magam, azóta beszélek összevissza, azóta járok egyedül a gazette-be, azóta hazudok anyámnak, azóta félek a szemébe nézni, azóta te róla írsz, azóta levegőnek tekintessz, azóta omlik össze a szobám,(mi azelőtt napokig volt a miénk,csak a miénk), azóta tudom, ha mással látnálak nem bírnám ki, azóta köszönök a buszsofőrnek, azóta ölelem meg anyámat mikor elmegyek otthonról, azóta félek, ha szirénákat hallok, azóta kétszer is szétnézek az átjárónál, azóta vannak autóbalesetes álmaim, azóta érzem a buszon néha, hogy fulladozom, azóta nemvagyok jó beszélgetőtárs, azóta egy új könyvnek sem örülök úgy, azóta nem kapom a helyem, azóta zárom kulcsra szobám ajtaját, azóta félek egyedül, félek tőled, félek az alkoholtól, félek.