Engedd el kicsim kezem
nem akarok rágódni már ezen
várnak kint cicák s kutyák,
transz-szibériai szőke kurvák
transzcendelj vissza szobádba
hozd ki az erényöv kulcsát
vedd le szépen
indulj el újra, útnak,
mikor elmegyek, éppen.
Meztelenség-szag
körömdarabkák
a fejed helye a párnáról
csikkek, ikszek a naptárba
(Cseplin meg menjen a picsába)
ha sírni akarnék, felhívnálak
felsírnálak,
(katasztrófa,
hogy ez már egy teljes strófa)
de menj már, óna
legyek megint én a díva
a dívány a szagodat beitta
egyedül fekszem rajta de itt a
borospohár alja, meg a tinta
üreslap takonnyal borítva
(taknyom-nyálam összefolyik, ó!)
s ha megremeg, aztjelenti, ittvan
kezemben a toll, s a szó is szikkad
odavésva, kegyetlenűl, írtam:
'én mindvégig egy másikért sírtam'.
No comments:
Post a Comment