A napokban gondolkodtam, miután Zsuzsa felhozta a témát, hogy minek a hatására nevezhet valaki egy konkrétan rongyból készült tarisznyát funkcionális kiegészítőnek, és azon, hogy a tarisznya miért pont a filós csajok körében népszerű. Közvéleménykutatást még nem végeztem, de mikor mélyebben belegondoltam, rájöttem, hogy nem a filológiához van köze. Úgyhogy most általánosítani fogok, de az vesse rám az első követ... szóval azok a lányok járnak tarisznyával, akik valamiért elfojtják a szexualitásukat, és ennél fogva nőiességüket is. Mielőtt tényleg megkövezne valaki, ez nem azt jelenti, hogy a tarisznyás csajok apácák, csupán annyit, hogy a szexualitás számukra egy gyertyákkal kivilágított, rózsaszirommal leszórt ágyban kezdődik. És ott is végződik. Maximum.
A szexualitás nem azonos a promiszkuitással, hiszen ha egy nő szexualitásában céltudatos és merész, ez a magatartás nem csak az ágy területére rezumálódik. Az a természetes magabiztosság, mely egy ilyen nőt széppé tesz, az öltözködésében is látszik. Hogyan? Hát a merészség, a kifinomultság által. Egy a szexualitását teljesen felvállaló nő sosem fog egy anyagtarisznyát alapkiegészítőnek tekinteni. Hogy miért? Mert az életstílusa részévé vált az, hogy vonzóvá tegye önmagát, és vonzódjon másokhoz.
„Az első magassarkúm akkor vettem, mikor először volt orgazmusom” Bizony. Persze azelőtt is volt (mármint magassarkú :), de csak esküvőre vettem fel, és csak azért, mert úgy illett. De ezt én választottam, miközben teljesen tudatában voltam annak, hogy istenien fogom érezni magam benne, bármilyen kényelmetlen is.
„Nem a ruha teszi az embert”. Ja. És a pasid is biztos a természetedre gondol kézimunka közben. Az a helyzet, bevalljuk-e magunknak vagy sem, hogy már rég nem arról szól a játék, hogy egy nő kiszolgáltatja magát miniszoknyában. A jól használt smink, kifinomult ízlés, magassarkú és dekoltázs voltaképpen hatalmat jelent.
„Nekem ez a stílusom, engem ez tesz egyedivé”. Legalább minden 10edik lánynak ilyen van, úgyhogy ettől nem leszel „egyedi”.
Lehetne ezt még vitatni, de inkább ittvan ez a két gyönyörű Vera Wang táska inspirációnak, s linkelek egy riportot a Paris Fashion Week-ről, ahol szintén boncolgatják a témát:)
http://www.harpersbazaar.com/fashion/fashion-articles/sexy-fashion-0210
Előrebocsátom, sosem volt tarisznyám, nem az én stílusom. Mégis. Mégis kicsit megvédeném a "filós lányokat". Idézlek: "Nézze, kinyitom az ablakot, hogy érezhesse a levegőt. Nem ezt a műanyag, gépbőljövőt, ami idebennt van, az igazi, hószagú téli levegőt. Hát nem csodás?" - valami ilyesmi lehet a vászontarisznya mögött is. Olyan, mint az igazi, hószagú téli levegő. Műanyag- és strasszmentes. Szerintem te is érted, csak még nem gondoltad át ebből a szemszögből.
ReplyDeleteKedves Lili,
ReplyDeleteElőször is örülök, hogy elolvastad ezt és még egyéb bejegyzéseim is:)
A lényeg az, hogy nem attól eredeti és természetes valami, hogy az anyaga , idézlek "műanyag- és strasszmentes", hanem attól, hogy tükrözi (és itt természetesen a ruhákról, kiegészítőkről beszélek) mindazt, ami megkülönböztet mint egyén, hogy legyek közhelyes. A stílus pedig, ha ezt egyáltalán megengedhetem magamnak, nem csak gyakorlati funkcióval felruházott kiegészítőkből áll, hanem öltöztető darabokból, olyasmikből, amik hozzáadnak valamit a look-hoz, nem elvesznek. Az írásom pedig erről szól, hogy csak az engedeti meg magának az ilyen öltözködést, a stílust, aki elég merész ahoz, hogy ne csak egy tarisznyába dobálja holmijait.
Igen, elolvastam egyéb bejegyzéseidet is, alapjában tetszik a stílusod, keresed magad, és határozottan elindultál egy úton, ami csodálatos! Nem utolsó sorban, pedig tehetséges vagy. Sok sikert mindenhez!
DeleteAmi a tarisznyás témát illeti, én tökéletesen értem, miről szól a bejegyzésed, és egyet is értek veled abban, hogy az igényesen megválasztott kiegészítők kiemelik az egyéniséged. Ez határozottan így van! Viszont stílusbeli eltérések vannak személyek között, van aki naturistább. Hidd el, egy tarisznya is lehet igényes és stílusos. Az más kérdés, hogy nálunk ritka az, aki stílusosan és egyedien viseli... A vékony határt a pici részletek és a viselőjének a kisugárza határozza meg. Akárcsak a strassz és a műanyag esetében is. Ott is vékony a határ, hogy mikor stílusos valami és honnan giccs már. És persze, a befogadón is sok múlik, hogy mit vesz észre mindebből. De szerintem te is pont ezekre a dolgokra gondoltál, szóval alapjában egyetértünk úgy érzem.
Lili, azthiszem rátapintottál a lényegre:)
DeleteÉn tarisznyába dobálom a cuccaimat, te meg egy skatulyába az embereket.
ReplyDeleteVannak igazságok a bejegyzésben, nem vitatom.
Mondják, hogy akinek nem inge...na nem is veszem, de nem értem mi ez a kategorizálás.
Nyitottság és sztereotípiák nem férnek össze.
P.S. A filós lányok nagyrésze NEM tarisznyát hord.
Odaírtam, hogy a filóhoz nincs feltétlenül köze, de megfigyeltem, hogy van egy ilyen jelenség azért nálatok:) Amit írtam vélemény, nem vád, és nemkell személyes sértésként kezelni:)
ReplyDeleteFolytatva itt a gondolatmenetet, nem biztos, hogy a szexualitás köztéma, sőt, inkább, meggyőződésem, hogy magánügy. De persze fészbukon is meglehet osztani az gyakoriságra és etc. vonatkozó preferenciákat, ennek ellenére nem hinném, hogy aki közhírré kiáltja a szexéletét, nem egyszerűen csak közönséges. Az meg hogy ki hány évesen éli meg az első orgazmusát és ez milyen módon befolyásolja az öltözködési stílusát, nos, kicsit döcögős. Ilyen alapon akár szórólapokon is osztogathatnánk fétislistát és miegymást. Egy kis suspense sosem árt, képzeld csak el, ha az első randin a pasid elmondaná, hogy mekkora a farka... na, ebben mi az izgi?;)
ReplyDeleteés attól, hogy valaki szexuális lény, köztéma lesz a szexualitás?:) nem azt mondom, hogy elfecsegd, hogy hogyan,kivel,mikor,mennyit stb. (bár barátok közt ez azért nem annyira gáz). Írásomban egy szóval sem mondtam, hogy hányévesen éltem meg az első orgazmusomat, és nem értem, hogy az, idézlem, "döcögős" mit jelent:) Amit ezután írtál azt meg végképp nemértem, hogy hogyan kapcsolódik ide:D na mind1, én jólérzem magam, még így közönségesen is:) Amúgy, te tarisznyával jársz?
ReplyDeleteCsak másnap, amikor nem volt orgazmusom.
ReplyDeleteszóval kétnaponta van orgazmusod? vigyázz, még közönségesnek néznek, hogy ilyet megosztassz egy ismeretlen blogon:)
ReplyDeleteAnnyit azért hozzátennék, hogy nem feltétlenül az engedheti meg magának "az ilyen öltözködést, a stílust, aki elég merész ahhoz, hogy ne csak egy tarisznyába dobálja holmijait"... rengeteg embernél ez leginkább pénz kérdése, nem mindenkinek telik 18 centis magassarkú cipőkre, akkor pedig már inkább valami olyant vásárolnak a pénzükön, ami lehetséges, hogy kevésbé nőies, szexi vagy egyedi, de legalább segít a mindennapokban. Mint egy jó kis tarisznya.
ReplyDeleteAmúgy rengeteg "tarisznyás" nővel találkoztam a világban, akiknek semmi közük nincs a filóhoz, mégis sugárzik belőlük az erotika és a szexualitás, nagybetűs Nők... olyannyira, hogy már jön, hogy te is megkérdőjelezd, hogy akkor most vajon melyik tábor is vonz...
Ez úgy működik szerintem, hogy akinek igénye van rá, az megkeresi rá a pénzt. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a fentebb írottak az én véleményem, nem vád, nem általános igazság, és véleményt csak saját tapasztalataimból mondhatok, sajnos, én meg még nem találkoztam olyan tarisznyás szexbombával, aki miatt megkérdőjeleztem volna szexuális preferenciáimat:)
ReplyDeleteSzó sincs személyes sértésről, csak még mindig nem értem, hogy egyeztethető össze a nyitottságod néhány kijelentéseddel.
ReplyDeleteKedves Rozina,
ReplyDeletebármennyire is nyitott vagyok (mert valóban annak tartom magam), időnként hajlamos vagyok az általánosításra, (ami, valljuk be, mindnyájunkat elkap időnként) és egy ilyen bejegyzés elkerülhetetlenül azt a benyomást kelti, hogy skatulyába helyezem az embereket. Ezt próbálom leküzdeni magamban, és az írásom is egy olyan jelenségről szól, amit észrevettem, és ami igenis több emberre is alkalmazható, azt nem mondta, hogy nincsenek kivételek, és hogy nekem feltétlenül igazam van, sőt, ha valaki a fenti állításaim megcáfolja, annak igenis örülök:)
Erdélyben divat, hogy a lányok ne legyenek nőies. Aki pedig mégis erre vetemedik, azt hiszi magáról, hogy a világ legjobbja :-). Helyre kellene tenni a dolgokat, hogy a nők többsége ne úgy viselkedjen, mintha frusztrált lenne amiatt, mert csúnya.
ReplyDeleteattól hogy ey nő ad a külsejére még nem hiszi azt, hogy "a világ legjobbja", maximum hiú, ez meg a nőkre átlalánosan jellemző:)
DeleteHelyesbítés: *nőiesek.
ReplyDeleteNagy baj ez az erdélyi magyarok számára, mert identitás- és személyiségzavart okoz a nők és a férfiak számára egyaránt. A román nők talán "bevállalósabbak" és emiatt kelendőbbek, a román férfiak megértőbbek és toleránsabbak, tehát "értékesebbek". :-)
Ha már megkockáztattad ezeket az általánosításokat, tapasztalatom szerint a román férfiak sokkal jobban értékelik azt, hogy egy nő ad a küllemére, és ilyen szinten valamivel igényesebbek is, talán el is várják azt. Persze csak az olyanok, akik saját megjelenésüket is fontosnak tartják.
Delete