Strassz és Műanyag
májushuszonhat
P.T.-nek és magamnak
üres a ház
inog a székem
s szépen
lekanyarintok
egy borozós
éjszakát,
félsz az égtől
megéget
a kutyák csaholnak
hátadban
a gerincen
párolognak a fák
valahol.
ott, kétezer
hatban.
Newer Post
Older Post